K�lkapcsolatok » A szakkoll�giumi mozgalom
A szakkollgiumok kztti egyttműkds kezdetben főknt "politikai" dimenzik mentn szerveződtt, mra azonban a kzs szervezsű rendezvnyek s szakmai programok vltak dominnss.
Hossz vitk eredmnyekppen 1993-ban egy kzs Charta kerlt elfogadsra, amelyben megfogalmaztk a szakkollgiumok ismrveit s cljait. Ez a legfontosabb hrmas alapelvknt a diknkormnyzatisgot, a szakmaisgot, valamint a trsadalmi rzkenysget rgzti.
A rendszervltst kvető vekben kerlt sor az n. oxfordi dikcsere-programra, mely a Soros Alaptvny tmogatsval jhetett ltre. Ez hrom szakkollgium (a Rajk, a Bib s a Szchenyi) egyenknt kt-hrom tagjnak jelentett kthetes oxfordi tanulmnyutat, amit ugyanennyi ottani dik vendgl ltsa kvetett. A tbbi szakkollgiummal hossz időn t minimlis volt a kapcsolatunk, sportrendezvnyeket, a lakitelek-tőserdei ves tallkozt s a kt(-hrom) venknti kzs nyri tbort leszmtva alig fordult elő kzs rendezvny.
A mai professzionalizlt kurzusrendszert a Rajk, a Jogsz (ma Bib Istvn) s a Szchenyi Szakkollgium egytt, egy időben vezette be a Soros Alaptvny tmogatsval. A szakkollgiumok tagjai rendszerint korltozs nlkl thallgathatnak egyms kurzusaira, a gyakorlatban ez azonban nem jelent nhny főnl tbbet.
1995-96 sorn az emltett szakkollgiumok vezetse intenzv egyeztetst folytatott a műkds finanszrozsrl, aminek eredmnyekppen kzs javaslatot terjesztettek a Soros Alaptvny el. Az Alaptvny ennek alapjn egy specilis programot indtott be 1996 tavaszn a szakkollgiumok tmogatsra - a korbbinl jval nagyobb sszeggel. Ugyanakkor azt is vilgoss tette, hogy - sszhangban a szmra meghatrozott feladatok befejezsből eredő kvetkezmnyekkel - tmogatsa nhny ven bell vget r. Ez a finanszrozs szempontjbl is srgetőv tette a szakkollgiumok intenzvebb egyttműkdst.
A Soros Alaptvnynak - mint a szakkollgiumok első szm finanszrozjnak - szerept 1999-től fokozatosan a Miniszterelnki Hivatal vette t. Az llami finanszrozs hossz tv biztostsa szempontjbl kvnatosnak tartottuk volna, hogy a szakkollgiumi mozgalom szervezettebb kereteket ltsn, gy gondoltuk ugyanis, hogy ez egyrtelműv tenn a mindenkori kormnyzat szmra, hogy kit tekintsen trgyalflnek, egyszersmind elejt venn a kizrlag llami tmogatsok megszerzsre ltrehozott szakkollgiumok megjelensnek. A vezető szakkollgiumok egy rsznek ellenllsa miatt ez a tervnk nem valsult meg. Ugyanakkor egyetrts mutatkozott abban, hogy lnyegben a Soros Alaptvnyval megegyező, a szakkollgiumi ignyekhez jl illeszkedő tmogatsi rendszer kialaktst krjk a Miniszterelnki Hivataltl (MeH), amely erre teljes mrtkben ksznek is mutatkozott.
A 2002. vi kormnyvltst kvetően a MeH szakkollgiumi programja megszűnt, aminek kvetkeztben jra aktuliss vlt a kzs fellps a kormnyzat fel. 2003 tavaszn a Szchenyi kezdemnyezsre az orszg szinte sszes szakkollgiumnak rszvtelvel kerlt sor az I. Orszgos Szakkollgiumi Nyltnapra. Ennek cljai kztt szerepelt a szakkollgiumi mozgalom megismertetse a felsőoktats szlesebb nyilvnossgval s az oktatsi kormnyzattal. Jelenleg folyik a kzs egyeztets a szaktrcval a finanszrozs jvőbeli biztostsrl. gy tűnik, immr a tbbi nagyobb szakkollgium is ksz arra, hogy a mozgalom kereteit megszilrdtsuk (pldul valamilyen trsuls vagy llamilag elismert kritriumok formjban). A jvő krdse, hogy erre mikor s milyen mdon kerlhet sor.