Sz�chenyi Istv�n Szakkoll�gium
1092 Budapest, R�day utca 43-45 » tel: 06 (1) 482-7586

Ad�sz�munk: 19011802-2-43

A szakkoll�giumr�l » Szervezeti fel�p�t�s

Szervezeti felpts

Brmely szervezet műkdsnek elengedhetetlen felttele egy jl szervezett s felptett intzmnyi struktra. A kezdeti anarchikus llapotok utn mra egy kiforrottnak tekinthető s vek ta jl műkdő, tbb pillren nyugv rendszer jtt ltre. Az albbiakban ttekintő jelleggel bemutatjuk a kollgium szervezeti kereteit, amelyek nagyban meghatrozzk műkdst s mindennapjait.
A Szchenyi Istvn Szakkollgium legfőbb dntshoz szerve a szakkollgiumi gyűls, ahol minden tagnak szavazati joga van, vlaszthat s vlaszthat. Ez a frum hivatott arra, hogy megalkossa s mdostsa a kollgium szervezeti s műkdsi szablyzatt, illetve szemlyi krdsekben, tisztsgviselők vlasztsban dntsn.
A Szakkollgium igazgatja tapasztalatval s szakmai tudsval segti a kollgium műkdst, kpviseli az egyetem vezetse, illetve ms klső szemly előtt a szakkollgium testleti vlemnye alapjn. A Szakkollgium esetenknt nevelőtanrt vlaszthat, akinek feladata, hogy elősegtse a szakkollgium tagjainak szakmai fejlődst, illetve kzreműkdjn az igazgat munkjban.
A seniori tisztsget tradicionlisan a frissen vgzett szchenyisek tltik be. Legfőkppen a kollgium szakmai s kzssgi letnek előremozdtsban vllalnak szerepet.
A szakkollgiumi gyűls minden februri lsn megvlasztja a Dikbizottsg (DB) hat tagjt s titkrt, amely testlet szeptemberben kiegszl kt, az jonnan felvett szakkollgistk ltal maguk kzl vlasztott szemllyel. A DB-titkr a legfontosabb tisztsgviselő a szakkollgiumban, mivel ezen poszt betltője felelős a kollgium mindennapi zavartalan műkdsrt s az operatv dntsekrt. A DB-ls a szakkollgium letben felmerlő krdsek megvitatsnak, a napi dntsek meghozatalnak s a sokoldal informciramlsnak a szntere, a szakkollgium folyamatos, demokratikus műkdsnek fruma. A Dikbizottsg dnt a szakkollgium letnek egszt rintő, de nem stratgiai jelentősgű gyekben.
A kollgium msik fontos intzmnye a Szakmai s Tudomnyos Tancs (SzTT), amely az utbbi vekben rendszerint hat tagbl s az elnkből ll, s a szakmai munka koordinlsrt felelős. E testlet szervezi meg - a tagok vlemnyt, ignyeit szem előtt tartva - a kurzusokat, előadsokat, ms szakmai rendezvnyeket, illetve az elő-TDK-t.
A Felvteli Bizottsg (FEB) a kollgiumi tagok utnptlsrt, rekrutcijrt felelős. A testlet ltalban hat FEB-tagbl s a FEB-elnkből ll. Ez a szervezet irnytja a kollgium marketingjt az első s msodves egyetemistk krben, szervezi meg a felvtelit, valamint dnt arrl, hogy kik kerljenek be a kollgiumba.
A gazdasgi felelős kezeli a kollgium pnzgyeit, tartja a kapcsolatot a Szchenyi Istvn Szakkollgium Alaptvny kuratriumnak tagjaival. A DB-titkrral egyetrtsben kszti el s nyjtja be a kollgium kltsgvetst a Dikbizottsgnak.
A Kollgium egyb tisztsgviselői kz tartoznak a knyvtrfelelősk s a szmtgp-felelősk. Ezenkvl a szakkollgiumi gyűls ad hoc bizottsgokat, felelősket vlaszthat meg egy-egy terlet irnytsra.

Műkdsi alapelvek

A Szchenyi Istvn Szakkollgium legfőbb műkdsi alapelve a demokratikus dntshozatal s a dik-nkormnyzatisg. Ennek szellemben szletett a szakkollgium Szervezeti s Műkdsi Szablyzata (SzMSz) is, amely rtelmben a szakkollgiumi gyűlst vente legalbb ngy alkalommal - de hrom tag krsre brmikor- ssze kell hvni. A klnbző testletek ennek az intzmnynek ktelesek beszmolni, sajt hatskrkben teljes autonmit lveznek. A testletek lsei nyilvnosak, ezeken brki felszlalhat s elmondhatja vlemnyt, ugyanakkor szavazati joggal csak a szakkollgiumi gyűls ltal az adott testletbe megvlasztott tagok rendelkeznek. Az eljrsi szablyok lehetetlenn teszik a puccsszerű dntseket, mivel csak hossz előkszts utn lehet SzMSz-t mdostani, illetve szemlyi krdsekről dnteni. Az utbbiak esetben a titkos szavazs az irnyad szably, amelytől eltrni csak a szakkollgiumi gyűls egyhang dntsvel lehet.
Ezek az elvek a szakkollgiumnak fennllsa ta alapvető pillreit kpezik lnyeges vltoztats nlkl. 1991-ben nagy vita bontakozott ki arrl a krdsről, hogy legyen-e kabinetkormnyzs, azaz a szakkollgiumi gyűls csak a DB-titkrt vlassza meg kzvetlenl, mg a DB-tagokat a DB-titkr krje fel. Ez nagymrtkben srtette volna a fentebb emltett elveket, ugyanakkor a javaslat tmogati szerint hatkonyabb rendszer kialakulst idzte volna elő. Vgl a szakkollgiumi gyűls leszavazta e javaslatot, gy megmaradt a DB-tagok kzvetlen vlasztsa.
Miutn a Szakkollgium tagjai vilgnzetk, mentalitsuk illetve rdeklődsk szempontjbl is klnbzőek, termszetes az, hogy egyes krdsekben nzeteltrs alakul ki. Ehhez kapcsoldan kell megemltennk a kollgium msik fontos alapelvt, a konszenzusra val trekvst. Ezen pozitv hozzlls nlkl szinte lehetetlen lenne demokratikus keretek kztt lő kollgiumot hatkonyan s tartalmasan műkdtetni.
A heterogenits a mindennapi letben is jelentős problmk forrsa lehet, ezrt fontos, hogy megrtssel viseltessnk egyms irnt. Ez a Szakkollgium "gyermekkorban" sem volt mskpp. A '90-es vek elejn - amikor a szakkollgiumi mozgalom politikai, kzleti szerepvllalsa mg sokkal intenzvebb volt - szksgess vlt a kollgium sajt vlemnynek kialaktsa is. Ennek ksznhetően szletett az a dnts, hogy a Szakkollgium nevben csak a DB ltal feljogostott tag foglalhatott llst a klvilg fel, amelyet előtte egyeztetnie kellett e testlettel. Ugyanakkor ltnunk kell azt is, hogy a Kollgium sohasem vilgnzeti vagy ideolgiai alapokon, egyes politikai prtokhoz ktődően szerveződtt, hanem a szakmaisg jegyben.
A szakkollgium tovbbi fontos alapelve - ahogyan neve is mutatja - a magas szintű szakmaisg. Mr kezdetben alapkvetelmny volt egy elfogadott TDK dolgozat megrsa, 1992-től pedig a tagsgi viszony kritriumai kz tartozik flvente legalbb egy kurzus elvgzse. Aki ezt nem teljesti, az automatikusan kizrdik, amire sajnos minden vben van egy-kt plda.

Felvteli

Az j tagok toborzsa az egyik legfontosabb feladat a kollgium letben. A szakkollgium első vben mg nem kerlt sor felvtelire. Az első nyilvnosan meghirdetett tagfelvtel 1988 mjusban trtnt. A felvtelin - hasonlan a mai rendszerhez - a jelentkezőknek előszr egy rsbeli krdővet kellett kitltenik, amit egy szbeli fordul kvetett. Ezen az elbeszlgetsen nem a hallgat lexiklis tudsra kvncsi a bizottsg, hanem elsősorban a gondolkodsmdjra, nyitottsgra s egyes tmkrl vallott nzeteire.
Az első vekben egy kilenctag Felvteli Bizottsg dnttt a felvtelizők sorsrl. Ez - ellenttben a mai rendszerrel - gy műkdtt, hogy minden felvtelizőt egy vletlenszerűen kisorsolt hromtag rszbizottsg hallgatott meg. Ez a megolds a szubjektivits kiszűrsre volt hivatott, azonban a dntshozknak egy v utn r kellett dbbennik arra, hogy a kzel egynapos dntsi eljrs nem a legjobb eredmnyhez vezet. Ezutn kerlt sor a mai felvteli rendszer megalkotsra. gy alakult ki egy httag Felvteli Bizottsg, amelynek tagjai minden felvtelizőt meghallgatnak. Habr ez sem kszblte ki a majd' flnapos dntseket, de mint azt az eltelt vek tapasztalatai is bizonytjk, sokkal hatkonyabb s megalapozottabb tette a dntshozatalt. A Felvteli Bizottsg eleinte sajt soraibl vlasztott elnkt, 1998 ta pedig a kollgiumi gyűls kzvetlenl dnt szemlyről.
A kilencvenes vek kzeptől a Felvteli Bizottsg nemcsak magrt a felvteli lebonyoltsrt, hanem a kollgium "marketingjrt" is felelős. Munkjuk legltvnyosabb mutatja az adott vben felvtelizettek szma, amely az alapts ta a kvetkezőkppen alakult:

Felvtelizők s felvettek szma 1988-2003

  '88 '89 '90 '91 '92 '93 '94 '95 '96 '97 '98 '99 '00 '01 '02 '03 ssz.
Jelentkezők szma 36 50 21 36 22 49 36 50 36 40 31 54 42 62 54 63 682
Felvettek szma 27 22 17 24 15 22 13 18 7 19 18 18 18 17 20 16 291
Felvettek arnya (%) 75 44 81 67 68 45 36 36 19 48 58 33 43 27 37 25

Vgzett Szchenyi Istvn Szakkollgistk Trsasga

1989-ben alakult meg a Vgzett Szchenyi Istvn Szakkollgistk Trsasga (VSzSzT), melyben a Szakkollgiumot sikeresen elvgzettek mellett a leksznt igazgatk, nevelőtanrok s seniorok is tagg vlnak. A trsasg cljai kz tartozik, hogy a valaha volt Szchenyisek tartsk egymssal a kapcsolatot, flvente legalbb egyszer-ktszer tallkozzanak. E szervezet az egyetlen formlis kapocs a jelenlegi tagsg s a vgzettek kztt, ami tovbb nveli jelentősgt.

Gazdlkods s infrastruktra

A Szchenyi Istvn Szakkollgium a BCE Rday utcai Fldes Ferenc Kollgiumnak msodik emeletn műkdik. sszesen 55 frőhellyel rendelkezik, melyeket sajt tagsga kztt oszt fel. A szakkollgistknak - hasonlan a tbbi kollgisthoz - kollgiumi djat kell fizetnik, melynek fejben hasznlhatjk a kollgium infrastruktrjt. A Rday utcai pletben a szakkollgium rendelkezik tovbb egy knyvtrhelyisggel, egy irodval, egy TV-szobval s kt raktrhelyisggel. Az előbbi kettő lehetősget nyjt arra, hogy kurzusainkat, kisebb előadsainkat helyben tudjuk megrendezni. A komolyabb előadsokra a kollgium alagsori helyisgben kerl sor, amely nagyobb ltszm kznsg befogadsra is alkalmas. Az utbbi vek plyzati forrsai lehetőv tettk, hogy minden egyes szakkollgiumi szobban korszerű szmtgpet helyezznk el. Problmt jelent azonban, hogy a szmtgpek karbantartsa, feljtsa időről-időre jelentős ttellel terheli meg a kollgium kltsgvetst.
A Szakkollgium 1989-ben alaptvnyt hozott ltre pnzgyeinek kezelsre. Kltsgvetsnk az 1999-2002 kztti időszakban volt a legnagyobb, tlagban elrte az vi 6 milli forintot. Legfontosabb elemt a kurzusrendszer finanszrozsa jelenti, mivel tanraink rendszeres havi djazsban rszeslnek. Ezen fell igen jelentős ttell nőttk ki magukat az adminisztrcis s egyb, a szakkollgium alapvető műkdshez szksges kltsgek, a kurzusokhoz kapcsold fnymsolsok, valamint a tanrokkal s ms szervezetekkel val kapcsolattarts. A kiadsok harmadik legnagyobb ttelt a klnbző tborok kltsgei jelentik. Igyeksznk mindig lehetősgeinkhez mrten tmogatni tagjainkat, hogy ne teljes nkltsgi rat kelljen fizetnik e programokon, s gy a nehezebb anyagi helyzetben lvőknek is elrhetőv vljk a rszvtel. A fentebb emltett tteleken kvl ugyanakkor sok kisebb, m ves szinten jelentős kltsg terheli a Szakkollgium kasszjt. Ezek kz tartoznak a kisebb beruhzsok, az előadsok szervezse s lebonyoltsa, valamint az ehhez kapcsold adminisztrcis kltsgek. A gyakorlatban a rutinjellegű gazdlkodsi dntsek a DB hatskrbe tartoznak, mg a kollgium knyvelst fizetett szakember vgzi.
A Szakkollgium kiadsait nagyrszt plyzatokbl finanszrozzuk. A kollgium legbiztosabb tmogatja az 1990-es vek vgig a Soros Alaptvny volt, amely azonban szakkollgiumi programjt 1999 s 2002 kztt tbb lpcsőben megszntette. A szakkollgiumi mozgalom - s gy a Szchenyi - első szm tmogatjv 1999-től kezdődően a Miniszterelnki Hivatal vlt, amelynek plyzati programja lehetőv tette, hogy olyan programokat s fejlesztseket is meg tudjunk valstani, amelyekre addig pnz hinyban nem nylt lehetősgnk. Ez a program 2002-ig műkdtt, s megszűntvel nehz anyagi helyzetbe kerltnk. A Szakkollgiumi Mozgalomnak 2003 őszn sikerlt az Oktatsi Minisztriumtl egy nagyobb sszegű tmogatst elnyernie, gy ebben a flvben megoldott a finanszrozs. A kapott tmogats azonban csak "tűzoltsra" elg, a kollgium kzp s hossz tv műkdsnek anyagi httere egyenlőre nem biztostott. Kt hossztvon biztosnak tűnő bevteli forrsunk a szemlyi jvedelemad egy szzalkbl befolyt sszeg, s a tatai nkormnyzattl kapott tmogats, amely az ottani rendezvnyeink finanszrozsra ad fedezetet. A jvőre nzve fő tennivalink kz tartozik a finanszrozsi nehzsgek megoldsa.

paytopsites.com
femdom-fetish.org
bdsmhub.org
onlyfootfetish.org
onlymilf.org
shemalehub.org
spankbb.org