ALAPTS
A Szchenyi Istvn Szakkollgiumot 1987 februrjban Gyngysn alaptottk. Ahhoz azonban, hogy tisztn lthassuk a Szakkollgium trtnett, vissza kell nylnunk a 80-as vek elejre.
1980 augusztusban B. Kiss Tams s Moldovai Viktor vezetsvel a Kzgazdasgtudomnyi Egyetemen megalakult a Kzp-Eurpa Kr, amely előadsok szervezsvel hvta fel magra a figyelmet, elsősorban a kzp-eurpaisg gondolatt lltva a kzppontba. 1984-ig ezek a rendezvnyek s klubestek eseti jellegűek voltak. Ekkor azonban a szervezőgrda bővlsnek ksznhetően az előadsok s a klubgyűlsek megsűrűsdtek, sőt egy vre r szakmai nkpzőkr jellegű programokra is sor kerlt. Az vtized derekra a Kzp-Eurpa Kr tematikja kibővlt trsadalompolitikai, politolgiai s egyb krdsekkel. A csoport immr Kzgz Trsadalomtudomnyi Klub nven hetente kt-hrom előadst is szervezett, nem ritkn 100 fő feletti ltszmmal, amely jelezte, hogy szksg van ilyen estekre. A Klub a klubmozgalomban is jelentős szerepet tlttt be. Tagjai azonban elmlyltebb szakmai munkt akartak vgezni, s gy elrkezettnek lttk az időt szakkollgiumm alakulsra.
1986. oktber 26-n a Rday utcai kollgium 207-es szobjban gyűltek ssze a Kzgz Trsadalomtudomnyi Klub tagjai, s itt hatroztk el a szakkollgium megalaptst, melyet az 1986. oktber 28-i klubgyűlsen hagytak jv. Az egyetem fenntartsokkal fogadta, mg a tbbi dikszervezet tbbsge egyrtelműen tmogatta az j szakkollgium megalaptst. Az akkori j oktatsi trvny rtelmben ntevkeny csoportot csak bejelenteni volt szksges, mg j kollgiumot csak az egyetem alapthatott, ezrt az egyetlen lehetősg a Szchenyi Istvn Szakkollgiumi Csoport megalaktsa volt, s annak bejelentse az egyetem fel. gy 1987. februr 22-n Gyngysn, 30 alapt taggal megalakult a Szchenyi Istvn Szakkollgiumi Csoport, amely műkdst a magyar kollgiumi tradcik valamint az angol college rendszer tapasztalatai s hazai alkalmazsnak lehetősgei hatroztk meg.
A Szakkollgium Szchenyi Istvn nevt vette fel, nemcsak a kivl politikus s szakember előtt tisztelegve ezzel, hanem elsősorban a felelőssgteljes s a kzssg irnt elktelezett szemlyt lltva pldaknt a tagok el.
1987 jniusban, gyakorlatilag felvteli nlkl jabb 21 tagot fogadtak maguk kz az alaptk. Ekkor azonban a szakkollgiumba val bekerlssel mg nem jrt egytt automatikusan kollgiumi frőhely. Csak fokozatosan sikerlt elfogadtatni a Fldes Ferenc Kollgiummal, hogy a szakkollgium sajt szempontjai alapjn veszi fel a tagjait, s ennek sorn nemcsak a szocilis helyzetre van tekintettel. A szakkollgium nhny v alatt elrte, hogy 51 ggyal szabadon rendelkezzk egyetlen emeleten, s gy a bentlak primr kzssg kialakulsnak s fenntartsnak egyik alapfelttele teljesljn.
A szakkollgium trtnetben igen fontos időszak volt 1987 ősze. Szeptember 26-27-n a kollgium kihelyezett lst tartotta Verőcemaroson, amelyen a tagsg tbbek kztt elfogadta műkdsi alapelveit, illetve a szervezeti s műkdsi szablyzatot. Kt nappal ksőbb, szeptember 29-n kerlt sor az első tisztsgviselő-vlasztsra. 1988-tl azonban a kollgium tllt a tavaszi tisztjts rendszerre, ami azta is rvnyben van. 1988. februr 1-jn az Egyetemei Tancs egyhanglag elismerte a Szchenyi Istvn Szakkollgium megalaptsnak tnyt.
A KILENCVENES VEK ELSő FELEA kollgium harmadik vben, 1989. jlius 1-n tartotta 10 fő rszvtelvel a Vgzett Szchenyi Szakkollgistk Trsasga alakul kzgyűlst, mely szervezet a kollgiumot elvgzők legfontosabb frumv vlt.
Az 1990-es vek elejn a Szakkollgium elindult a professzionalizlds tjn. Fizetett tanrok vezette, szigor szmonkrssel, a kizrs szankcijnak figyelembevtelvel szervezett kurzusokbl ll rendszert ptett ki. Ez komoly konfliktusokat okozott a tagsg krben, mert a kollgiumon bell voltak olyanok, akik bizonyos kzssgi rtkeket s az egyni fggetlensg rtkeit fltettk tőle. Ez a feszltsg az egsz időszakot jellemezte. Mindazonltal egyre megbzhatbban műkdtek a kurzusok, s a szakmai profil sem vltozott nagymrtkben, tovbbra is főknt trsadalomtudomnyi tmkkal foglalkozott a kollgium.
1993-ban a kollgium elhatrozta, hogy nem csak kzgazdsz-hallgatk, hanem brmelyik budapesti felsőoktatsi egyetemen tanul dik jelentkezst elfogadja. Eleinte inkbb szociolgus, majd jogszhallgatk jelentkeztek a kollgiumba. A hajdan nagy vitt kavart jtsrl mra mr egyrtelműen kiderlt, hogy a kollgium hasznra vlt, noha technikai s egyb okokbl a tbbsget tovbbra is a kzgazdszhallgatk kpezik.
A Szakkollgium a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot tartott fenn a hatron tli magyar dikszervezetekkel. A 90-es vek elejn ez a viszony elsősorban a felvidki magyar egyetemistk - az akkori Csehszlovkia klnbző egyetemein, nem utolssorban Prgban műkdő - szervezeteivel volt erős. Az vtized kzepre ez a kapcsolat egy kicsit meggyenglt, gyakorlatilag az oktber 6-i aradi koszorzsokra korltozdott. Erre azonban a mai napig tradicionlisan minden vben sor kerl. A hatron tli magyar egyetemistkkal kiptett szlak megerősdshez segtett hozz az 1994-ben első alkalommal Lakitelken pnzgyi s kzp-eurpai politikai eszmetrtneti tmban megszervezett nyri tbor, amely szintn hagyomnyt teremtett. A pnzgyi rsz sikernek ksznhetően Pnzgyi Nyri Tbor, majd Pnzgyi Nyri Egyetem nven kerl megrendezsre mind a mai napig.
Az időszak nagy kihvsnak szmtott a Dikbizottsg reformja. Flvetődtt ugyanis, hogy vlaszts helyett a Dikbizottsg tagjait a DB-titkr jellje ki, egyfajta munkacsapatot szervezve maga kr. A vita sokig tartott, s az eredeti elvek megtartsval zrult. A szakkollgium "alkotmnya" killta a prbt.
Sikerlt a szakkollgium gazdlkodst is professzionlis mdon, alaptvnyi formban megszervezni, amire nagy szksg is volt, mivel egyre tbb s nagyobb sszegű plyzati forrs llt a kollgium rendelkezsre. Az 1989-ben ltrehozott alaptvny a mai napig meghatroz szerepet tlt be gazdlkodsunk megszervezsben.
A KILENCVENES VEK MSODIK FELE S NAPJAINK1996 ismt a szakmai munka tern volt sorsfordt v, mivel ekkor vezettk be azt a reformot, mely a bonyolult beszmolsi s halasztsi rendszert ttekinthetőv tette, kiptette a lpcsőzetes kurzusrendszert (alapoz-, ismeretbővtő- s kutatkurzusok), megteremtette a lehetősget a tutori kpzsre, valamint a dntshozatal megknnytsnek rdekben a szakmai munkra vonatkoz szablyok nagy rszt egysgestve, az SZMSZ-nek alrendelt, de nll "jogszablyban" rgztette. Hrom vre r hasonl, a szakmai rendszer tartalmt rintő reformot hatrozott el a kollgium. Ennek sorn kialakultak az n. svok, amelyek alapjn ma is szerveződnek a kurzusok, előadsok.
A kollgium szervezeti-demokratikus letre a korbban megllaptott formk s szablyok rgzlse a jellemző. Minden vlasztott testlet (a Dikbizottsg, a Szakmai Tudomnyos Tancs s a Felvteli Bizottsg) egymstl fggetlenl műkdik, rendszeres, jl szervezett, de tartalmilag folyton megjul tevkenysget folytat.
A kilencvenes vek msodik felben a Soros Alaptvny ltal kirt plyzatok jelentettk a legfontosabb forrst a szakkollgiumok szmra. Ezen biztos httr az vtized vgn fokozatosan megszűnt. Ennek ellenslyozsra, a szakkollgiumi mozgalom - nem kis mrtkben a Szchenyi kezdemnyezsre - az llami kltsgvetsben kpes volt sajt jelentősgt elismertetni. A nagymrtkben ennek ksznhető szakkollgiumi egyttműkds sajnos nem rte el a kvnatos szintet. Tovbbra is ltezik szakkollgiumi szolidarits, vannak kzs rendezvnyek, de az ltalunk kezdemnyezett rdekvdelmi "fderci" mai napig nem valsult meg.
Szakmai rendszernk a 2001-es vben nyerte el jelenleg is műkdő formjt. Az v első felben vezettk be az opponensi rendszert, amelynek keretben a tagok beszmolit nem tanruk, hanem egy klső - a tmban szakrtő - szemly brlja el. Az v msodik felben pedig a htvgi intenzv kpzst az egyni kutatmunkval prost n. Replő-egyetemekkel egszlt ki szakmai rendszernk. A szakmai munka egyik fokmrőjnek tekintett tudomnyos dikkri dolgozatok versenyben a szakkollgium tagjai mind mennyisgi, mind minősgi szempontbl meglltk, s napjainkban is meglljk a helyket.
A Szakkollgium a 2002-es esztendőben nnepelte megalakulsnak tizentdik vforduljt. Ennek keretben kerlt sor egy Jubileumi Konferencia megrendezsre, melyen klnbző szakkollgiumi genercik mutattk be a kollgiumot gy, ahogy ők tagsguk alatt lttk. Az alaptkat s az őket kvető genercikat hallgatva egyrtelműv vlhatott mindenki szmra, hogy kollgiumunk immr felnőttkorba lpett.
Az idei v gazdlkodsunk rendbettelvel kezdődtt, s finanszrozsi problmkkal folytatdott, amelyet - ha csak tmenetileg is - az őszi flv elejre sikerlt megoldani. Előtrbe kerlt az jonnan felvettek integrcijnak előmozdtsa, amely a kollgiumi kzssg sszetartozst hivatott erősteni. Szakmai programok tekintetben az egyetemi oktats jabb s jabb kihvsokat eredmnyez, melynek ksznhetően a hinyptl alapoz felkszts helyett egyre jobban előtrbe kerlnek az egyetemi tananyagra plő, de azon tlmutat kurzusok. Ezrt is tartozik legfontosabb feladataink kz forrsaink biztostsa, hiszen ennek hinyban a hossz tv tervezs egyik alapvető felttele hinyozna.